HTML

AnimeArt

Egy blog a japán vizuális kultúra rajongóinak, főleg saját tartalommal: Anime Music Video, novella, fanart, soundtrack-ajánlók. A csapat animeblogja az Animecomment.

Friss topikok

  • Erda: Hamarosan sorra kerül ez a cikk is az áthelyezésben, abban már írni fogok erről az openingről is. ... (2008.05.24. 20:15) BLEACH openingek
  • Khaos: Azért ideszúrom még, hogfy a CD tartalmán a filmzene eredetijei nincsenek rajta, így keresni kell ... (2008.05.15. 22:00) Toki wo kakeru shoujo OST
  • public hikikomori: Nagyon durva... bocs, nehezen tudok mit mondani... meggyőző... (2008.03.21. 10:03) Samurai Champloo - Obokuri Eeremui
  • Erda: Az animemusicvideos az az oldal, amin nem elhanyagolható angoltudásommal sem tudtam kiigazodni. (2008.03.15. 19:31) 2008 legjobbjai
  • Erda: wow, ez mi kapcsán került fel az Indexre? kedvencem: "Én egy perverz alkoholista állat vagyok" XD (2008.03.15. 19:12) Index videó

Klikk ide!

2008.04.20. 17:00 :: public hikikomori

Sziasztok!
Az AnimeArt oldal egyesül az AnimeComment bloggal, így a friss bejegyzéseket ezen túl ott olvashatjátok.


Szólj hozzá!

Tavaszi hőség

2008.04.16. 15:00 :: Khaos

Hősünk imádta a zenét maximumra véve, karját a lehúzott ablakon kilógatva vezetni autóját. Verőfényes nap volt, az összes ablak on át ömlött a levegő a száguldozó autóba, de az emberünk háta csak-csak odaizzadt az üléshez.
Hamar elege lett az egészből. Egyébként sem saját maga miatt ült az autóba, és az élvezetesebbik részén már rég túl volt. A gondolatok, amik mostanában egyre és egyre eltakartak előle minden mást újra előjöttek. Nem csoda, unatkozott már.

Túl sok mindennel vettem magam körbe mostanság... Folyton mintha kifolynának a markomból a dolgok, mintha túl sok lenne mindaz ami rajtam van...
És fáradt is vagyok, nomeg lusta. Főleg most, hogy...


Gyors fék. Megint majdnem megcsinálta. Az előtte levő kocsi már régebben megállt a pirosnál, de ő elbambult. Nagy sóhaj után alrébbrakta a gondolatait, majd leellenőrizte a környezetét a tükrökben. Nyugodtabban dőlt hátra, majd adott gázt a zöldnél, hogy száz méternyire leállhasson megint.
Kopp.
A tetőről jött erős koppanást nem lehetett nem hallani. Hősünk körbenézett, hogy valaki nem áll-e a kocsi mellett, amikor jött a többi koppanás. Az egyik éppenséggel az első ablakon. Jókora esőcseppek voltak, és a figyelmeztetés után jött is az ostrom. Az autóban ülő fiú előrébb hajolt, hogy megnézze az eget, de már alig látott ki a vízzel borított ablakon.
A sor megindult, az ablaktörlők mozogtak, a srác pedig még mindig nem nagyon tudta elhinni, hogy nem látta, hogy beborult. A következő lámpánál, jobban megnézte magának az eget, de alig látott nagy esőfelhőt, mire pedig újra elindult a sor az eső ahogy jött, elállt.
Hősünk az ablakokat újfent lehúzva, karját kitéve nevetett. Ilyet sem látott sűrűn, de ez ráfért már saját, felhős gondolataira. Emellett pedig elhatározásra jutott. Ahogy hazaér elintézi, hogy legyen végre egy gondtalan hete pihenni. Már látta is maga előtt, mit is ír majd.


Kedves olvasóink!
Oldalunk, szerkesztőink kitartó munkájának köszönhetően már hónapok óta produkál cikkeket, ismertetőket és saját munkákat ami talán mutatja, mennyire elhivatottak vagyunk a hobbink felé, mindazonáltal nekünk is megvannak a korlátaink és feladataink.
Hogy fenntartsuk a minőséget, és mennyiséget a továbbiakban is, úgy döntöttünk, hogy eljött az ideje a mi tavaszi szünetünknek is, amit követően frissüten vethetjük vissza magunkat az animeéletbe.


Micsoda átkozott hőség...

Szólj hozzá!

Scrapped Princess OST

2008.04.13. 15:00 :: Erda


Hikaru Nanase elég termékeny zeneszerzőnek számít az animeOST terén,  ős szerezte többek közt a Galaxy Angel sorozat, az Ischigo 100% és a Pita Ten zenéjét is, ám én mégis inkább az egyik ismeretlenebb OSTjét szeretném kiemelkedni a tekintélyes listából.

A Scrapped Princess alapvetően egy fantasy erős drámai szállal és némi science fiction beütéssel. Az a furcsa keveredés érezhető az OSTn is. A fő témák hozzák a fantasyhoz megszokott füstös, kissé misztikus hatást, sokat szerepel a hárfa és a különböző fafuvolák, pár szám viszont mintha kilógna a sorból, ám ha nem lenne ott, akkor hiányolnánk őket.

A két lemezben kiadott OST leginkább egy fantasy témájú PC játék zenéjére emlékeztet, ezt valószínűleg a kissé szokatlan hárfa és kürtök párosításnak köszönheti, amit én utoljára Heroes című játékban hallottam. A zeneszerző nem vette meg a tangóharmonikát, xilofonokat, harangokat sem, illetve a nagyzenekar is szinte mindegyik számban ott van. A komoly számok között felüdítően hatnak a furulyazenekarral és harmonikával előadott vidámabb számok, ezek általában a kicsit bohókásabb karakterekhez köthetőek. Az OSTt amúgy uralják a karaktertémák, néha olyan érzése támadhat a hallgatónak, hogy csak azok töltik meg mindkét lemezt, mert annyira hasonló egy-egy szám hangszerelése, dallammenete. 

Az összes szám egyszerre elég unalmasan hathat, mivel szinte minden számból ugyanaz a hangulat árad. A két lemezből azonban remekül össze lehet válogatni egy CD-re való válogatást, ami bármikor, bármilyen hangulatban jól jöhet. Sokak szerint nem nagy durranás az OST, ám aki látta az animét, vagy szereti a kicsit különlegesebb zenét, az bátran hallgasson bele egy-két számba!

Szólj hozzá!

Fanartist: Hasumi

2008.04.11. 15:00 :: Khaos

Hasumi, akiről nem tudhatjuk, hogy mennyi diős, illetve hova valósi - azaz igen titkolódzós egy hölgyemény - nem egy tipikus fangirl, nincsenek gyűjteményei, poszterei, figurái amik árulkodnának arról, hogy nála is a Japán animációs kultúra az első. Ő tipikusan az a lány, aki mellett elmész az utcán, merthogy még csak animeconon sem láthattad soha. Oda se jár.
A születéstől fogva tehetséges és kreativitásra törekvő művészlélek szeret kísérletezni, megismerni új stílusokat, és még figyel arra is, hogy ne csak mainstream animékből alkosson, ahogy ő fogalmazott "számomra jól esik megismertetni új dolgokat az emberekkel."

Lássunk neki. Animefan vagy ugyebár, mik a kedvenceid?
Inkább manga-fannak hívnám magam igazából - írja nevetve – a kedvenceim pedig állandóan változnak, most, sok év után leálltam például a Narutoval, sok ember bánatára, sokáig ez volt a favorit, most inkább kevésbé ismert animék, mangák felé vettem az irányt. A mostani kedvencem a Peace Maker Kurogane, Katekyo Hitman Reborn, és mellette Arina Tanemura mangákat is olvasok. Aki ismeri ezeket, most már tudja, hogy az ellentétek embere vagyok. :)

Bizonyára tudod, a világon már mindenütt vannak animés-mangás boltok, amik mindenféle holmit árulnak a fanoknak. Vettél már hasonló dolgokat?
Van egy Narutos fejpántom, de igazából azt kaptam, nem vettem… Én már csak ilyen vagyok, a fan-cuccok annyira nem érdekelnek.

Ugyanúgy, mindenütt vannak fanklubok, de akárhogy is hívhatjuk őket. Valahol tagságod, fanlicenszed van?
Nem, és valószínűleg soha nem is lesz. (A DeviantArton benne vagyok néhány virtuális klubban, de főleg önreklámozás céljából…)

Mondj nekünk valamit a kezdésről. Mikor találkoztál először az animékkel, és mik voltak az első sorozatok, filmek?
Ez könnyű. Egy bizonyos kereskedelmi csatorna alakulásakor a Dragon Ball. Ráadásul ez volt a leghosszabb ideig a kedvenc animém.
Micsoda érdekesség. Leányzó és nem a Sailor Moon jut eszébe ilyenkor...

Emlékszel még mi fogott meg az animékben? Mi volt az, ami miatt onnantól kezdve a képernyőre tudtál tapadni? És mi a helyzet most?
Igazából, amikor elkezdtem nézni a DB-t, akkor még nem hallottam az animéről, mint műfajról, csak jóval később tudtam meg, hogy ilyen létezik. Addig csak a történet fogott meg.
Akkor egy fogós kérdés. Tudod-e melyek voltak azok az animék, amikkel valószínűleg te is találkoztál már, merthogy jóval korábban vetítették őket itthon is, mint a Dragon Ballt vagy a Sailor Moont?
Hehhe, emlékszem egy Grand Prix nevűre, meg volt valami manós is… A Candy Candy-t is néztem, még nagyon kicsi koromban.
A te, és minden olvasónk okulására, akkor itt egy kisebb lista a Magyarországon  eddig vetített animékről az animeadók megalakulása előtt:
Csipp Csupp Csodák (Kalánka néni meséi)
A Repülő Ház
A Könyvek Könyve
Nils Holgersson Kalandjai
Kimba a Fehér Oroszlán
Ezüst Nyíl
Az Utolsó Egyszarvú
80 Nap Alatt a Föld Körül Willy Foggal
Candy Candy
Grand Prix
A Pálya Ördögei
Sailor Moon
Dragon Ball
Dragon Ball Z

Tovább haladva - vannak kedvenc stílusaid? Esetleg kedvenc alkotók, stúdiók?
Mint fentebb említettem, eléggé az ellentétek embere vagyok, alapállásban az akció, humor és thriller jönnek be, de a shoujo animéket is elég jól emésztem mostanság. Az örök kedvenc azért a shounen ai (no meg a yaoi).
Örökké érdekelt, hogy mi fog meg egy lányt, ezekben a filmekben...
Ezt én sem tudom megmagyarázni… Jó és kész.
Ez is lányos magyarázat volt. Úgy látszik ma sem jutok közelebb az igazsághoz.

Milyennek találod az animék humorát – azaz mit is gondolsz a Japán humorról?
Ez igazán változó, én úgy gondolom, hogy nem minden animének feltétlenül jó a humora, amelyik vicces akar lenni, az Excel Sagát pölö ki nem állhattam, és akkor finoman fogalmaztam. Amúgy viszont vannak nagyon jó humorú animék, amiket szeretek, ilyen például a Gintama.

Mi a helyzet az erőszakkal?
Bírom a vért... :)

És persze ez sem maradhat le – szexualitás? Ecchi? Hentai?
Nekem ez a két műfaj nagyon nem jön be, no comment.
Micsoda visszakozás...
Szerintem ezzel úgy vannak az emberek, hogy valaki szereti, van aki nem. Én a második kategóriába tartozom.

És a végére pár csípős kérdés: Tízes skálán mennyire ítélnéd magad elborult rajongónak? Mennyi időt töltesz animék mellett? Vannak problémáid a fan-lét miatt?
Amikor az időmből kitelik (és szigorúan csak akkor) nézek animéket, ami általában ahhoz vezet, hogy mindig van egy csomó új sorozat, amit ’majd megnézek’. Aztán lehet, hogy el sem jutok odáig. És mivel nem vagyok annyira rajongó, eddig még problémám sem származott belőle. Körülbelül 3-4-et mondanék.
De így is elégedett vagy, igaz?
Persze, nem célom őrült fangirllé válni.

Mit hiszel az animék ellen, gyakran felvonultatott előítéletekről?
Igazából a szüleim is elég nagy előítélettel tekintenek az animére, szóval tudom, milyen az. Egyáltalán nem értek egyet vele, szerintem addig nem tudod, hogy mit hagysz ki, amíg nem próbáltad.


A folytatásban áttértünk a fanartokra, és végigkérdeztem Hasumit mindenről, amit csak tudhatunk a kábel másik oldalán lakozó alkotóról...


Menjünk vissza a kezdetekhez. Tehetséges gyerek voltál? Alkottál annak idején?
Igazából én olyan gyerek voltam, aki mindenben jó volt, de semmi sem érdekelte. Ez azt jelentette, hogy a rajzórákon általában összedobtam kb. 10 perc alatt a feladatot, aztán pénzért a többiekét is. :) (De ez titok…) Azon kívül viszont eszembe sem jutott volna rajzolni mielőtt megismertem az animéket. Igazából csak nem éreztem a rajzot kihívásnak.
Honnan jön ez az önbizalom? Mesélj még, ez érdekesen hangzik...
14 évesen elvégeztem egy rajzfilmrajzolói tanfolyamot, utána egyből fel is vettek volna munkához, csak a suli miatt nem tudtam menni (most meg más munkám van), amúgy meg rajzból sosem kaptam ötösnél rosszabb jegyet. ;)

Bárhogy is történt, mostanra már igazi fanartista vált belőled. Tanultad, vagy magad fejlesztetted a tudásodat?
Olyan mestereim voltak, mint Akira Toriyama, Masashi Kishimoto, Rumiko Takahashi vagy Maki Murakami. Tőlük mindtől tanultam valamit, ami segített a fejlődésben, habár olyan ember sosem volt az életemben, aki a kezemet fogja, amikor rajzoltam, vagy hogy kijavítsa a hibáimat.

Hogyan dolgozol? A hagyományos vagy az elektronikus alkotást kedveled? Milyen eszközöket használsz?
Igazából a digitális rajzolást jobban szeretem, mert valahogy jobban kézre áll, meg általában szebbek is a digitálisan elkészített műveim, bár lehet, hogy ezt csak én érzem így – és megint nevet. Tradicionális eszközökkel is dolgozom, sőt, a rajzolást ezekkel kezdtem el, és csak akkortájt tértem át a digitálisra, amikor a DeviantArton regisztráltam, ekkor kaptam meg a Wacom rajztáblámat, és még mindig ugyanazt használom, mint akkor. Bár a program fejlődött, Photoshop CS-sel kezdtem, most CS2-esem van. Ha tradicionális médiáról van szó, akkor Copic filceket használok.

Hogyan lettél az a művész, aki vagy most? Már az elején a rajongás vitt rá az alkotásra, vagy máshonnan kezdted?
Ami a legjobban hajtott, az a kíváncsiság volt, hogy én is tudok-e úgy rajzolni, mint azok az emberek, akik az animéket készítik. Nem volt túl egyszerű dolgom, mert a családom nem nézte túl jó szemmel az új hobbimat, de valahogy mégiscsak sikerült.
Folyton ezt halljuk az animékből, és lám: a kemény munka vezet valahova.
Azért még nem érzem magam az út végén.

Végülis majdhogynem átugrottam egy fontos kérdést:
Melyik anime volt az első, amiről rajzoltál?

Azt hiszem, hogy az első fanartjaim a Sailor Moon és Dragonball kategóriákból kerültek ki. Most már meg nem mutatnám azokat a képeket semmi pénzért… :)
Semmi pénzért?
Ehh… Elástam őket… Valahova… (Csak viccelek, megvannak, de tényleg, nem szívesen mutogatom.)

Mostanság mik ihletnek meg?
A mindenkori kedvenceim inspirálnak a fanartok elkészítésében.

Huh, folyton csak animékről kérdezek. Vannak más forrásaid is?
A zene sokat segít, és inkább az életből, mint az animékből merítek ötleteket, habár a szereplők az animékből vannak.

Ha már itt vagyunk, beszélhetünk egy kicsit a szerelemről. A világhálón hatalmas a felhajtás mostanában a fanok között a különböző párosítások ügyén. Mit gondolsz ezekről? Vannak kedvenceid?
Igen! :)
Micsoda szűkszavúság...
Hosszú lenne ecsetelni. A lényeg, hogy semmi bajom nincs a párosítások nagy részével.

Még tovább gázolva a témában, mit gondolsz a szexuálisan túlfűtött képekről?
Nem bánom, hogy vannak ilyenek is, ha nem lennének, ki kellene találni őket. Ebben az esetben lehet, hogy én lennék az első, aki kitalálja. Igazából ez is egyfajta kifejezőeszköze az érzelmeknek. Ha jó a kép, akkor nagyon elgondolkodtató is tud lenni egyben. De sajnos ez a stílus néha pengeélen táncol az ízlésesség és az ízléstelenség között, és néha átcsap ízléstelenbe, de inkább az ilyen képeket nem nézem meg, nem kommentálom.

Túljutva a forró témán, vannak saját karaktereid, sztorid, amiről alkotsz?
Persze. Most is épp azt halogatom.
(Ebben a témában mindenki visszafogja magát.)

A kreativitásnál járunk. Mit szólsz a neten fellelhető fanart-ellentáborról, akik azt hangoztatják, hogy a fanartokban nincs kreativitás és eredetiség?
Egyetértek, egy bizonyos szintig. Ha sok fanartot rajzolok egymás után, akkor úgy érzem, hogy kell valami eredetit rajzolnom, mert nem tudom hová tenni azt a rengeteg energiát, ami a kreativitásból fakad. Olyankor elviselhetetlen tudok lenni, bármelyik ismerősöm tudja bizonyítani...

Biztos vagyok benne, hogy nem egy kellemetlenség akad egy tehetséges ember számára, amire mások nem is gondolnának. A saját rajongóid nem okoztak még bosszúságot neked?
Szerintem, ha nem adod ki a neved, életkorod és pontos címet, akkor elég jól el lehet kerülni a zaklatást. Hozzám már eléggé megszűrve jutnak el az ilyen dolgok, amúgy sem szoktak nagyon megkeresni az emberek, a ’RajzoldlenekemXYkaraktert’ kezdetű mondatot is ritkán hallom. Igazából nem is érzem magam híresnek emiatt, csak egy szokványos csajszinak, aki rajzol a szabadidejében.


Azt hiszem sokkal többet nem kell mondanom, Hasumi intellektusa és egyszerre élettel teli egészséges egója áramlik a szavaiból, még ha azok csak írottak is, emellett viszont meg van benne a józan tudat, ami szükséges ahhoz, hogy az ember ne szálljon el önmagától.
Érdekes beszélgetés volt, amit szivesen folytatnék még, habár igen valószínű, hogy nem sokáig maradnék az AnimeArt keretein belül, mivel valahogy érzem, Hasumiról még sok helyen hallhatnánk...

Hasumi a deviantART-on:
ANBUkakashi1.deviantart.com

Szólj hozzá!

Yoko Kanno

2008.04.10. 15:00 :: Erda


Yoko Kanno született 1964. március 19-én Miyagi tartományban, Japánban. Filmzeneszerző és előadó. Leginkább az anime sorozatoknak komponált betétdalairól híres, de sok számítógépes és egyéb játékplatformos zenének is ő szerezte a zenééjét.

 Számos anime sorozatnak és filmnek szerezte vagy szerkesztette az OSTjét, leghíresebb alkotásai a  Please Save My Earth (1994) Memories: Magnetic Rose (1996) Cowboy Bebop (1998) Escaflowne the film (2000) Ghost in the Shell: Stand anlone complex (2002) Wolf's Rain (2003) illetve a Ghost in the Shell: S.A.C (2006) Több rendezővel is jóban van. Leggyakrabban Yoshiyuki Tomino-tól, Shinichiro Watanabe-től és Shoji Kawamori-tól kap felkéréseket OST-kre.

Yoko előszeretettel komponál könnyűzenét is, leghíresebb előadója Maaya Sokomoto, a felkapott Jpop énekesnő. Több reklámzenét is ő írt, a Canon, a DoCoMo, a Fuji Xerox, a Microsoft, a Nissan, a Toyota, az Avon, és  a Master Card is az ő zenéjét használta a Japán reklámaihoz. 

Yoko Kanno mindezek mellett  maga is zenész, billentyűs, és a The Seatbelts együttes frontembere is egyben. Az együttes eredetileg a Cowboy Bebop OST felvételére állt össze, és rövid idő után feloszlott, ám mindvégig a zeneszerzőnő dalait játszotta nem kevés sikerrel.

Yoko házastársa Hajime Mizoguchi, aki uygancsak felkapott zeneszerző Japánban, együtt komponálták a Please Save my Earth és az Escaflowne zenéjét.

Szólj hozzá!

BLEACH openingek

2008.04.09. 15:00 :: Erda

Az olyan végtelenített shouneneknél, mint a Dragon Ball, a Naruto vagy a Bleach a rengeteg rész mellé nem kevés opening és ending is tartozik, néha már számon se lehet tartani mindet. A Bleach főleg rockosabb zenével dolgozik, egyedül az endingek között találni pár líraibb számot. A rajongók kedvéért első fordulóban összeszedtem a sorozat openingjeit, illetve a róluk tudható információkat.
Jó szórakozást!

Opening 1: Orange Range - Asterisk
 
Teljes dalszöveg angol és japán változata

Az Orange Range 2001-ben alakult alternatív rock banda. Már az opening megjelenése előtt népszerűek voltak Japánban, 2004-ben ők énekelték fel a Naruto harmadik endingjét, ez hozta meg nekik a sikert. 2003-ban az amerikai Fantasztikus Négyes filmzenéjében is közreműködtek, és csak ez után, 2005-ben jött a Bleach. Innentől kezdve a zenekar megállíthatatlan lett, betörtek a nemzetközi listákra is. 2008 március 5-én dobták piacra legújabb lemezüket, amint többek közt szerepel a Code Geas folytatásának az openingje és endingje is.

Többet az Orange Range-ról


Opening 2 – UVERworld - D-tecnolife

 

Teljes dalszöveg angolul és japánul

2003-ban alakull rockbanda, a Bleach második openingjével debütáltak, és azonnal az élre törtek. A banda főleg animében utazik, ők adták elő a Bleach PSP játék opening dalát, a Blood+ harmadik openingjét, a Terra He első openingjét, több JDrámához adták a zenéjüket, illetve A D.Gray-man negyedik openingjét is ők éneklik.

Többet az UVERworld-ről

Opening 3: High and Mighty Color - Ichirin no Hana
 

Teljes dalszöveg angolul és japánul

A banda eredetileg csak Metallica feldolgozásokat adott elő, két év kellett ahhoz, hogy úgy érezzék kevés nekik mások dalait énekelni. 2003-ban tűntek fel először, majd több szerencsés véletlennek köszönhetően felkarolta őket a Sony Music Entertainment Japan. Sokszor mondják a bandára, hogy az Orange Range testvérzenekara, mivel a két banda ugyanabból a térségből származik (Okinawa), illetve ugyanazon a fesztiválon debütáltak. Többnyire ők is anime OSTkben tűnnek fel, olyan sorozatokhoz adták a zenéjüket, mint a Darker than BLACK vagy a Death Note.

Többet az együttesről

Opening 4: Beat Crusaders – Tonight, tonight, tonight
 

Angol dalszöveg

Ez a banda is az animének köszönheti nemzetközi hírnevét, ám nem a Bleach-nek, hanem sokkal inkább a BECK-nek, ugyanis annak az animének az openingjével tűntek fel először a külföldieknek (lásd korábbi cikk az anime OSTjéről). Bár a zenekar angolul énekel, és főleg nemzetközi babérokra pályázik, csak 2004-ban tűntek fel a világpiacon.

Többet a zenekarról

Opening 5: YUI – Rolling Star
 

Dalszöveg angolul és japánul

Az első női előadó a Bleach openingek történetében. Az idén 21 éves lány 16 évesen kezdett el dalokat írni és gitározni tanulni, zenei karrierje 2004-ben indult. A hírnevet számára nem a Bleach hozta meg, bár az ötödik openinget és endinget is ő énekli. A kishölgy 2006-ban startolt egy nagylemezzel, ami azonnal a negyedik helyen végzett a zenei listákon, illetve a Midnight Sun című filmmel, ami egészen a Cannes Filmfesztiválig jutott, illetve elnyerte a Japán Filmakadémia "Év felfedezettje" díját (amit visszautasított). Ezek után választották ki két számát a Bleach openingjének és endingjének, a már megjelent kislemezeiről.

Többet az énekesnőről

Opening 6: ALONES - Aqua Timez
 

Dalszöveg angolul és japánul

A 2003-ban alakult banda először a Bleach: Memories of Nobody film betétdalát énekelte fel, és csak utána kapta meg a hatodik opening előadási lehetőségét. Bár 2006-ban volt más filmes munkájuk is, mégiscsak a Bleach karolta fel a zenekart, és adott neki nagyobb hírnevet.

Többet a zenekarról

Opening 7: Asian Kung-Fu Generation – After Dark
 

Angol és japán dalszöveg

Egy viszonylag idősebb, 1996-ban alakult bandával állunk szemben. Lassan indult be a zenekar szekere, de a 2003-as első kislemezük azonnal a hírnév felé repítette őket. Az együttes több híres animéhez is hozzájárult a zenéjével, többek között övék a Naruto második openingje és a Fullmetal Alchemist negyedik openingje.

Többet a zenekarról

Opening 8: Kelun - CHU-BURA

A sorozat legújabb openingje, a 168. résztől látható. Több információt sajnos nem sikerült gyűjtenem róla, még egy videót sem találtam.

2 komment

Címkék: bleach

Ouran High School Host Club OST

2008.04.08. 15:00 :: Erda



A shoujo csillog, a shoujoban mindenki szép, a shoujo áradozik, a shoujo költői magasságokba száll, és a shoujoban mindig a jó győz.
A shoujo már csak ilyen.
Milyen zene is passzolhatna jobban a rózsaszín cukormázhoz, a babakék színekben úszó akadémiához, mint a barokk zene ünnepélyes, vonósokra és kürtökre épülő dallamai? 

Yoshihisa Hirano pontosan tudta mire vállalkozik, mikor elvállalta az Ouran High School Host Club OST-jének elkészítését. A zeneszerző elég sok anime zenéjét megkomponálta már, és többségük komédia vagy romantikus történet volt, így elég otthonosan mozog már a hasonló kaliberű zenékben. Yoshihisának nem ez volt az első  klasszikus zenére épülő OST-je, gondoljunk csak a Maria-sama ga Miteru gyönyörű zongorára alapozott zenéjére, vagy a Strawberry Panic!-ra.

Az OST két nagyobb részre tagolható: magára az igazi OST-re, illetve egy karakterdalokból álló különálló második lemezre.

A komolyzene CD nagyon szép barokk zenét tartalmaz, többségben vannak a hegedűk, gordonkák, illetve a kürt szólamok. A legtöbb szám ünnepélyes, energikusan szólal meg, de pár szomorkásabb melódia is megtalálható. Ezekben helyet kap a zongora is, illetve a líraibb hangzású hangszerek, mint a fuvola. A lemez van két Sakura Kiss feldolgozás is, egyikben hegedűkre, a másikban zongorára ültették át az eredetileg Chieko Kawabe által előadott, rockosabb hangvételű openinget.

A második lemezen szinte magától értetődően dominál a Jpop. Néhány szám idegesítő lehet a vájt fülűeknek, de nem kell kétségbe esni. A character song-ok elég népszerűek Japánban ahhoz, hogy minden seniyu megtanuljon énekelni. Minőségi dalok kerültek fel a lemezre, és nem egy elég fülbemászó ahhoz, hogy azonnal a hallgató szívébe lopja magát.

Szólj hozzá!

Címkék: ouran hgh cshool host club

Blood+ OST

2008.04.07. 15:00 :: Erda




Ha valami igazán változatosra, meglepőre és monumentálisra vágyunk, nincs is jobb választás, mint a Blood+ több mint 10 lemezből álló OST gyűjteményére.

A vámpírtörténeteket megreformáló, 2005-2006-os anime nem egyszer lett hatásvadásznak titulálva, ez többek közt kiérezhető a hihetetlen erejű, élőszereplős filmeket megszégyenítő OST-n is. A teljes filmzene több helyről is válogatott, és mindenből próbálta a legjobbat összeszedni. A két lemezen kiadott OST mellett még további nyolc kislemezen dobták piacra a négy-négy openinget és endinget, valamint napvilágot látott egy J.S. Bach album is, melyen Furukawa Nobuo adja elő a zeneszerző Ötödik csellószonátája. Valószínűleg ez nevezhető a teljes lemezlista legfurcsább darabjának, ám nem kell nagyon meglepődni rajta, hiszen az animében Haji végig ebből a darabból ad elő részleteket, mikor előveszi a csellóját.

A OST gyűjtemény második része, a populárisabb dalokat felsorakoztató openingek és endingek. Az 50 részes sorozat összesen négyet tudhat magáénak mind a kettőből, és mindegyiket külön-külön kislemezeken adták ki. A számok műfajilag elég változatosak, a legszentimentálisabb Jpoptól elkezdve a rockosabb számokig terjed a skála. A szelídebb műfajok kedvelőinek valószínűleg ezek a lemezek is kedvükre valók lesznek, a keményebb műfajban nyomulók azonban lehet, hogy jobban teszik, ha kihagyják ezeket a dalokat.

A filmzene magját tartalmazó, két lemezes valódi OST-re nem nagyon lehet rossz szava az embernek, sőt, mikor először hallja a számokat, valószínűleg minden szava eláll, annyira dinamikus, nagy horderejű muzsikával állunk szemben. Az anime zenéje nagyon magas színvonalú és monumentális alkotás lett, ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük, hogy a szerzőpáros Hanz Zimmer (mint producer) és Mark Mancina (mint zeneszerző). A két zeneszerző egyenként és külön-külön is alkotott már, Hanz Zimmer neve alatt többek között olyan nagyszabású filmek zenéjét is jegyezhetjük, mint az Esőember, a Lesz még így se!, Gladiátor, Az Oroszlánkirály, Egyiptom hercege, Pearl Harbout, Rian közlegény megmentése, A kör, Az utolsó szamuráj és a Karib-tenger kalózai.
A számok főként nagyzenekarra és kórusra íródtak, a zene nagyon kiforrott, az animében néha szinte elnyomja magát a képi világot. A főhősök kaptak egy-egy jellemző dallammenetet, ezek általában több feldolgozást is megértek, és mind helyet kapott a lemezeken.

Szólj hozzá!

Címkék: blood