Sziasztok!
Az AnimeArt oldal egyesül az AnimeComment bloggal, így a friss bejegyzéseket ezen túl ott olvashatjátok.
Klikk ide!
2008.04.20. 17:00 :: public hikikomori
Szólj hozzá!
Tavaszi hőség
2008.04.16. 15:00 :: Khaos
Hősünk imádta a zenét maximumra véve, karját a lehúzott ablakon kilógatva vezetni autóját. Verőfényes nap volt, az összes ablak on át ömlött a levegő a száguldozó autóba, de az emberünk háta csak-csak odaizzadt az üléshez.
Hamar elege lett az egészből. Egyébként sem saját maga miatt ült az autóba, és az élvezetesebbik részén már rég túl volt. A gondolatok, amik mostanában egyre és egyre eltakartak előle minden mást újra előjöttek. Nem csoda, unatkozott már.
Túl sok mindennel vettem magam körbe mostanság... Folyton mintha kifolynának a markomból a dolgok, mintha túl sok lenne mindaz ami rajtam van...
És fáradt is vagyok, nomeg lusta. Főleg most, hogy...
Gyors fék. Megint majdnem megcsinálta. Az előtte levő kocsi már régebben megállt a pirosnál, de ő elbambult. Nagy sóhaj után alrébbrakta a gondolatait, majd leellenőrizte a környezetét a tükrökben. Nyugodtabban dőlt hátra, majd adott gázt a zöldnél, hogy száz méternyire leállhasson megint.
Kopp.
A tetőről jött erős koppanást nem lehetett nem hallani. Hősünk körbenézett, hogy valaki nem áll-e a kocsi mellett, amikor jött a többi koppanás. Az egyik éppenséggel az első ablakon. Jókora esőcseppek voltak, és a figyelmeztetés után jött is az ostrom. Az autóban ülő fiú előrébb hajolt, hogy megnézze az eget, de már alig látott ki a vízzel borított ablakon.
A sor megindult, az ablaktörlők mozogtak, a srác pedig még mindig nem nagyon tudta elhinni, hogy nem látta, hogy beborult. A következő lámpánál, jobban megnézte magának az eget, de alig látott nagy esőfelhőt, mire pedig újra elindult a sor az eső ahogy jött, elállt.
Hősünk az ablakokat újfent lehúzva, karját kitéve nevetett. Ilyet sem látott sűrűn, de ez ráfért már saját, felhős gondolataira. Emellett pedig elhatározásra jutott. Ahogy hazaér elintézi, hogy legyen végre egy gondtalan hete pihenni. Már látta is maga előtt, mit is ír majd.
Micsoda átkozott hőség...
Hamar elege lett az egészből. Egyébként sem saját maga miatt ült az autóba, és az élvezetesebbik részén már rég túl volt. A gondolatok, amik mostanában egyre és egyre eltakartak előle minden mást újra előjöttek. Nem csoda, unatkozott már.
Túl sok mindennel vettem magam körbe mostanság... Folyton mintha kifolynának a markomból a dolgok, mintha túl sok lenne mindaz ami rajtam van...
És fáradt is vagyok, nomeg lusta. Főleg most, hogy...
Gyors fék. Megint majdnem megcsinálta. Az előtte levő kocsi már régebben megállt a pirosnál, de ő elbambult. Nagy sóhaj után alrébbrakta a gondolatait, majd leellenőrizte a környezetét a tükrökben. Nyugodtabban dőlt hátra, majd adott gázt a zöldnél, hogy száz méternyire leállhasson megint.
Kopp.
A tetőről jött erős koppanást nem lehetett nem hallani. Hősünk körbenézett, hogy valaki nem áll-e a kocsi mellett, amikor jött a többi koppanás. Az egyik éppenséggel az első ablakon. Jókora esőcseppek voltak, és a figyelmeztetés után jött is az ostrom. Az autóban ülő fiú előrébb hajolt, hogy megnézze az eget, de már alig látott ki a vízzel borított ablakon.
A sor megindult, az ablaktörlők mozogtak, a srác pedig még mindig nem nagyon tudta elhinni, hogy nem látta, hogy beborult. A következő lámpánál, jobban megnézte magának az eget, de alig látott nagy esőfelhőt, mire pedig újra elindult a sor az eső ahogy jött, elállt.
Hősünk az ablakokat újfent lehúzva, karját kitéve nevetett. Ilyet sem látott sűrűn, de ez ráfért már saját, felhős gondolataira. Emellett pedig elhatározásra jutott. Ahogy hazaér elintézi, hogy legyen végre egy gondtalan hete pihenni. Már látta is maga előtt, mit is ír majd.
Kedves olvasóink!
Oldalunk, szerkesztőink kitartó munkájának köszönhetően már hónapok óta produkál cikkeket, ismertetőket és saját munkákat ami talán mutatja, mennyire elhivatottak vagyunk a hobbink felé, mindazonáltal nekünk is megvannak a korlátaink és feladataink.
Hogy fenntartsuk a minőséget, és mennyiséget a továbbiakban is, úgy döntöttünk, hogy eljött az ideje a mi tavaszi szünetünknek is, amit követően frissüten vethetjük vissza magunkat az animeéletbe.
Oldalunk, szerkesztőink kitartó munkájának köszönhetően már hónapok óta produkál cikkeket, ismertetőket és saját munkákat ami talán mutatja, mennyire elhivatottak vagyunk a hobbink felé, mindazonáltal nekünk is megvannak a korlátaink és feladataink.
Hogy fenntartsuk a minőséget, és mennyiséget a továbbiakban is, úgy döntöttünk, hogy eljött az ideje a mi tavaszi szünetünknek is, amit követően frissüten vethetjük vissza magunkat az animeéletbe.
Micsoda átkozott hőség...
Szólj hozzá!
Fanartist: Hasumi
2008.04.11. 15:00 :: Khaos
Hasumi, akiről nem tudhatjuk, hogy mennyi diős, illetve hova valósi - azaz igen titkolódzós egy hölgyemény - nem egy tipikus fangirl, nincsenek gyűjteményei, poszterei, figurái amik árulkodnának arról, hogy nála is a Japán animációs kultúra az első. Ő tipikusan az a lány, aki mellett elmész az utcán, merthogy még csak animeconon sem láthattad soha. Oda se jár.
A születéstől fogva tehetséges és kreativitásra törekvő művészlélek szeret kísérletezni, megismerni új stílusokat, és még figyel arra is, hogy ne csak mainstream animékből alkosson, ahogy ő fogalmazott "számomra jól esik megismertetni új dolgokat az emberekkel."
Lássunk neki. Animefan vagy ugyebár, mik a kedvenceid?
Inkább manga-fannak hívnám magam igazából - írja nevetve – a kedvenceim pedig állandóan változnak, most, sok év után leálltam például a Narutoval, sok ember bánatára, sokáig ez volt a favorit, most inkább kevésbé ismert animék, mangák felé vettem az irányt. A mostani kedvencem a Peace Maker Kurogane, Katekyo Hitman Reborn, és mellette Arina Tanemura mangákat is olvasok. Aki ismeri ezeket, most már tudja, hogy az ellentétek embere vagyok. :)
Bizonyára tudod, a világon már mindenütt vannak animés-mangás boltok, amik mindenféle holmit árulnak a fanoknak. Vettél már hasonló dolgokat?
Van egy Narutos fejpántom, de igazából azt kaptam, nem vettem… Én már csak ilyen vagyok, a fan-cuccok annyira nem érdekelnek.
Ugyanúgy, mindenütt vannak fanklubok, de akárhogy is hívhatjuk őket. Valahol tagságod, fanlicenszed van?
Nem, és valószínűleg soha nem is lesz. (A DeviantArton benne vagyok néhány virtuális klubban, de főleg önreklámozás céljából…)
Mondj nekünk valamit a kezdésről. Mikor találkoztál először az animékkel, és mik voltak az első sorozatok, filmek?
Ez könnyű. Egy bizonyos kereskedelmi csatorna alakulásakor a Dragon Ball. Ráadásul ez volt a leghosszabb ideig a kedvenc animém.
Micsoda érdekesség. Leányzó és nem a Sailor Moon jut eszébe ilyenkor...
Emlékszel még mi fogott meg az animékben? Mi volt az, ami miatt onnantól kezdve a képernyőre tudtál tapadni? És mi a helyzet most?
Igazából, amikor elkezdtem nézni a DB-t, akkor még nem hallottam az animéről, mint műfajról, csak jóval később tudtam meg, hogy ilyen létezik. Addig csak a történet fogott meg.
Akkor egy fogós kérdés. Tudod-e melyek voltak azok az animék, amikkel valószínűleg te is találkoztál már, merthogy jóval korábban vetítették őket itthon is, mint a Dragon Ballt vagy a Sailor Moont?
Hehhe, emlékszem egy Grand Prix nevűre, meg volt valami manós is… A Candy Candy-t is néztem, még nagyon kicsi koromban.
A te, és minden olvasónk okulására, akkor itt egy kisebb lista a Magyarországon eddig vetített animékről az animeadók megalakulása előtt:
Csipp Csupp Csodák (Kalánka néni meséi)
A Repülő Ház
A Könyvek Könyve
Nils Holgersson Kalandjai
Kimba a Fehér Oroszlán
Ezüst Nyíl
Az Utolsó Egyszarvú
80 Nap Alatt a Föld Körül Willy Foggal
Candy Candy
Grand Prix
A Pálya Ördögei
Sailor Moon
Dragon Ball
Dragon Ball Z
Tovább haladva - vannak kedvenc stílusaid? Esetleg kedvenc alkotók, stúdiók?
Mint fentebb említettem, eléggé az ellentétek embere vagyok, alapállásban az akció, humor és thriller jönnek be, de a shoujo animéket is elég jól emésztem mostanság. Az örök kedvenc azért a shounen ai (no meg a yaoi).
Örökké érdekelt, hogy mi fog meg egy lányt, ezekben a filmekben...
Ezt én sem tudom megmagyarázni… Jó és kész.
Ez is lányos magyarázat volt. Úgy látszik ma sem jutok közelebb az igazsághoz.
Milyennek találod az animék humorát – azaz mit is gondolsz a Japán humorról?
Ez igazán változó, én úgy gondolom, hogy nem minden animének feltétlenül jó a humora, amelyik vicces akar lenni, az Excel Sagát pölö ki nem állhattam, és akkor finoman fogalmaztam. Amúgy viszont vannak nagyon jó humorú animék, amiket szeretek, ilyen például a Gintama.
Mi a helyzet az erőszakkal?
Bírom a vért... :)
És persze ez sem maradhat le – szexualitás? Ecchi? Hentai?
Nekem ez a két műfaj nagyon nem jön be, no comment.
Micsoda visszakozás...
Szerintem ezzel úgy vannak az emberek, hogy valaki szereti, van aki nem. Én a második kategóriába tartozom.
És a végére pár csípős kérdés: Tízes skálán mennyire ítélnéd magad elborult rajongónak? Mennyi időt töltesz animék mellett? Vannak problémáid a fan-lét miatt?
Amikor az időmből kitelik (és szigorúan csak akkor) nézek animéket, ami általában ahhoz vezet, hogy mindig van egy csomó új sorozat, amit ’majd megnézek’. Aztán lehet, hogy el sem jutok odáig. És mivel nem vagyok annyira rajongó, eddig még problémám sem származott belőle. Körülbelül 3-4-et mondanék.
De így is elégedett vagy, igaz?
Persze, nem célom őrült fangirllé válni.
Mit hiszel az animék ellen, gyakran felvonultatott előítéletekről?
Igazából a szüleim is elég nagy előítélettel tekintenek az animére, szóval tudom, milyen az. Egyáltalán nem értek egyet vele, szerintem addig nem tudod, hogy mit hagysz ki, amíg nem próbáltad.
A folytatásban áttértünk a fanartokra, és végigkérdeztem Hasumit mindenről, amit csak tudhatunk a kábel másik oldalán lakozó alkotóról...
Menjünk vissza a kezdetekhez. Tehetséges gyerek voltál? Alkottál annak idején?
Igazából én olyan gyerek voltam, aki mindenben jó volt, de semmi sem érdekelte. Ez azt jelentette, hogy a rajzórákon általában összedobtam kb. 10 perc alatt a feladatot, aztán pénzért a többiekét is. :) (De ez titok…) Azon kívül viszont eszembe sem jutott volna rajzolni mielőtt megismertem az animéket. Igazából csak nem éreztem a rajzot kihívásnak.
Honnan jön ez az önbizalom? Mesélj még, ez érdekesen hangzik...
14 évesen elvégeztem egy rajzfilmrajzolói tanfolyamot, utána egyből fel is vettek volna munkához, csak a suli miatt nem tudtam menni (most meg más munkám van), amúgy meg rajzból sosem kaptam ötösnél rosszabb jegyet. ;)
Bárhogy is történt, mostanra már igazi fanartista vált belőled. Tanultad, vagy magad fejlesztetted a tudásodat?
Olyan mestereim voltak, mint Akira Toriyama, Masashi Kishimoto, Rumiko Takahashi vagy Maki Murakami. Tőlük mindtől tanultam valamit, ami segített a fejlődésben, habár olyan ember sosem volt az életemben, aki a kezemet fogja, amikor rajzoltam, vagy hogy kijavítsa a hibáimat.
Hogyan dolgozol? A hagyományos vagy az elektronikus alkotást kedveled? Milyen eszközöket használsz?
Igazából a digitális rajzolást jobban szeretem, mert valahogy jobban kézre áll, meg általában szebbek is a digitálisan elkészített műveim, bár lehet, hogy ezt csak én érzem így – és megint nevet. Tradicionális eszközökkel is dolgozom, sőt, a rajzolást ezekkel kezdtem el, és csak akkortájt tértem át a digitálisra, amikor a DeviantArton regisztráltam, ekkor kaptam meg a Wacom rajztáblámat, és még mindig ugyanazt használom, mint akkor. Bár a program fejlődött, Photoshop CS-sel kezdtem, most CS2-esem van. Ha tradicionális médiáról van szó, akkor Copic filceket használok.
Hogyan lettél az a művész, aki vagy most? Már az elején a rajongás vitt rá az alkotásra, vagy máshonnan kezdted?
Ami a legjobban hajtott, az a kíváncsiság volt, hogy én is tudok-e úgy rajzolni, mint azok az emberek, akik az animéket készítik. Nem volt túl egyszerű dolgom, mert a családom nem nézte túl jó szemmel az új hobbimat, de valahogy mégiscsak sikerült.
Folyton ezt halljuk az animékből, és lám: a kemény munka vezet valahova.
Azért még nem érzem magam az út végén.
Végülis majdhogynem átugrottam egy fontos kérdést:
Melyik anime volt az első, amiről rajzoltál?
Azt hiszem, hogy az első fanartjaim a Sailor Moon és Dragonball kategóriákból kerültek ki. Most már meg nem mutatnám azokat a képeket semmi pénzért… :)
Semmi pénzért?
Ehh… Elástam őket… Valahova… (Csak viccelek, megvannak, de tényleg, nem szívesen mutogatom.)
Mostanság mik ihletnek meg?
A mindenkori kedvenceim inspirálnak a fanartok elkészítésében.
Huh, folyton csak animékről kérdezek. Vannak más forrásaid is?
A zene sokat segít, és inkább az életből, mint az animékből merítek ötleteket, habár a szereplők az animékből vannak.
Ha már itt vagyunk, beszélhetünk egy kicsit a szerelemről. A világhálón hatalmas a felhajtás mostanában a fanok között a különböző párosítások ügyén. Mit gondolsz ezekről? Vannak kedvenceid?
Igen! :)
Micsoda szűkszavúság...
Hosszú lenne ecsetelni. A lényeg, hogy semmi bajom nincs a párosítások nagy részével.
Még tovább gázolva a témában, mit gondolsz a szexuálisan túlfűtött képekről?
Nem bánom, hogy vannak ilyenek is, ha nem lennének, ki kellene találni őket. Ebben az esetben lehet, hogy én lennék az első, aki kitalálja. Igazából ez is egyfajta kifejezőeszköze az érzelmeknek. Ha jó a kép, akkor nagyon elgondolkodtató is tud lenni egyben. De sajnos ez a stílus néha pengeélen táncol az ízlésesség és az ízléstelenség között, és néha átcsap ízléstelenbe, de inkább az ilyen képeket nem nézem meg, nem kommentálom.
Túljutva a forró témán, vannak saját karaktereid, sztorid, amiről alkotsz?
Persze. Most is épp azt halogatom.
(Ebben a témában mindenki visszafogja magát.)
A kreativitásnál járunk. Mit szólsz a neten fellelhető fanart-ellentáborról, akik azt hangoztatják, hogy a fanartokban nincs kreativitás és eredetiség?
Egyetértek, egy bizonyos szintig. Ha sok fanartot rajzolok egymás után, akkor úgy érzem, hogy kell valami eredetit rajzolnom, mert nem tudom hová tenni azt a rengeteg energiát, ami a kreativitásból fakad. Olyankor elviselhetetlen tudok lenni, bármelyik ismerősöm tudja bizonyítani...
Biztos vagyok benne, hogy nem egy kellemetlenség akad egy tehetséges ember számára, amire mások nem is gondolnának. A saját rajongóid nem okoztak még bosszúságot neked?
Szerintem, ha nem adod ki a neved, életkorod és pontos címet, akkor elég jól el lehet kerülni a zaklatást. Hozzám már eléggé megszűrve jutnak el az ilyen dolgok, amúgy sem szoktak nagyon megkeresni az emberek, a ’RajzoldlenekemXYkaraktert’ kezdetű mondatot is ritkán hallom. Igazából nem is érzem magam híresnek emiatt, csak egy szokványos csajszinak, aki rajzol a szabadidejében.
Azt hiszem sokkal többet nem kell mondanom, Hasumi intellektusa és egyszerre élettel teli egészséges egója áramlik a szavaiból, még ha azok csak írottak is, emellett viszont meg van benne a józan tudat, ami szükséges ahhoz, hogy az ember ne szálljon el önmagától.
Érdekes beszélgetés volt, amit szivesen folytatnék még, habár igen valószínű, hogy nem sokáig maradnék az AnimeArt keretein belül, mivel valahogy érzem, Hasumiról még sok helyen hallhatnánk...
Hasumi a deviantART-on:
ANBUkakashi1.deviantart.com
A születéstől fogva tehetséges és kreativitásra törekvő művészlélek szeret kísérletezni, megismerni új stílusokat, és még figyel arra is, hogy ne csak mainstream animékből alkosson, ahogy ő fogalmazott "számomra jól esik megismertetni új dolgokat az emberekkel."
Lássunk neki. Animefan vagy ugyebár, mik a kedvenceid?
Inkább manga-fannak hívnám magam igazából - írja nevetve – a kedvenceim pedig állandóan változnak, most, sok év után leálltam például a Narutoval, sok ember bánatára, sokáig ez volt a favorit, most inkább kevésbé ismert animék, mangák felé vettem az irányt. A mostani kedvencem a Peace Maker Kurogane, Katekyo Hitman Reborn, és mellette Arina Tanemura mangákat is olvasok. Aki ismeri ezeket, most már tudja, hogy az ellentétek embere vagyok. :)
Bizonyára tudod, a világon már mindenütt vannak animés-mangás boltok, amik mindenféle holmit árulnak a fanoknak. Vettél már hasonló dolgokat?
Van egy Narutos fejpántom, de igazából azt kaptam, nem vettem… Én már csak ilyen vagyok, a fan-cuccok annyira nem érdekelnek.
Ugyanúgy, mindenütt vannak fanklubok, de akárhogy is hívhatjuk őket. Valahol tagságod, fanlicenszed van?
Nem, és valószínűleg soha nem is lesz. (A DeviantArton benne vagyok néhány virtuális klubban, de főleg önreklámozás céljából…)
Mondj nekünk valamit a kezdésről. Mikor találkoztál először az animékkel, és mik voltak az első sorozatok, filmek?
Ez könnyű. Egy bizonyos kereskedelmi csatorna alakulásakor a Dragon Ball. Ráadásul ez volt a leghosszabb ideig a kedvenc animém.
Micsoda érdekesség. Leányzó és nem a Sailor Moon jut eszébe ilyenkor...
Emlékszel még mi fogott meg az animékben? Mi volt az, ami miatt onnantól kezdve a képernyőre tudtál tapadni? És mi a helyzet most?
Igazából, amikor elkezdtem nézni a DB-t, akkor még nem hallottam az animéről, mint műfajról, csak jóval később tudtam meg, hogy ilyen létezik. Addig csak a történet fogott meg.
Akkor egy fogós kérdés. Tudod-e melyek voltak azok az animék, amikkel valószínűleg te is találkoztál már, merthogy jóval korábban vetítették őket itthon is, mint a Dragon Ballt vagy a Sailor Moont?
Hehhe, emlékszem egy Grand Prix nevűre, meg volt valami manós is… A Candy Candy-t is néztem, még nagyon kicsi koromban.
A te, és minden olvasónk okulására, akkor itt egy kisebb lista a Magyarországon eddig vetített animékről az animeadók megalakulása előtt:
Csipp Csupp Csodák (Kalánka néni meséi)
A Repülő Ház
A Könyvek Könyve
Nils Holgersson Kalandjai
Kimba a Fehér Oroszlán
Ezüst Nyíl
Az Utolsó Egyszarvú
80 Nap Alatt a Föld Körül Willy Foggal
Candy Candy
Grand Prix
A Pálya Ördögei
Sailor Moon
Dragon Ball
Dragon Ball Z
Tovább haladva - vannak kedvenc stílusaid? Esetleg kedvenc alkotók, stúdiók?
Mint fentebb említettem, eléggé az ellentétek embere vagyok, alapállásban az akció, humor és thriller jönnek be, de a shoujo animéket is elég jól emésztem mostanság. Az örök kedvenc azért a shounen ai (no meg a yaoi).
Örökké érdekelt, hogy mi fog meg egy lányt, ezekben a filmekben...
Ezt én sem tudom megmagyarázni… Jó és kész.
Ez is lányos magyarázat volt. Úgy látszik ma sem jutok közelebb az igazsághoz.
Milyennek találod az animék humorát – azaz mit is gondolsz a Japán humorról?
Ez igazán változó, én úgy gondolom, hogy nem minden animének feltétlenül jó a humora, amelyik vicces akar lenni, az Excel Sagát pölö ki nem állhattam, és akkor finoman fogalmaztam. Amúgy viszont vannak nagyon jó humorú animék, amiket szeretek, ilyen például a Gintama.
Mi a helyzet az erőszakkal?
Bírom a vért... :)
És persze ez sem maradhat le – szexualitás? Ecchi? Hentai?
Nekem ez a két műfaj nagyon nem jön be, no comment.
Micsoda visszakozás...
Szerintem ezzel úgy vannak az emberek, hogy valaki szereti, van aki nem. Én a második kategóriába tartozom.
És a végére pár csípős kérdés: Tízes skálán mennyire ítélnéd magad elborult rajongónak? Mennyi időt töltesz animék mellett? Vannak problémáid a fan-lét miatt?
Amikor az időmből kitelik (és szigorúan csak akkor) nézek animéket, ami általában ahhoz vezet, hogy mindig van egy csomó új sorozat, amit ’majd megnézek’. Aztán lehet, hogy el sem jutok odáig. És mivel nem vagyok annyira rajongó, eddig még problémám sem származott belőle. Körülbelül 3-4-et mondanék.
De így is elégedett vagy, igaz?
Persze, nem célom őrült fangirllé válni.
Mit hiszel az animék ellen, gyakran felvonultatott előítéletekről?
Igazából a szüleim is elég nagy előítélettel tekintenek az animére, szóval tudom, milyen az. Egyáltalán nem értek egyet vele, szerintem addig nem tudod, hogy mit hagysz ki, amíg nem próbáltad.
A folytatásban áttértünk a fanartokra, és végigkérdeztem Hasumit mindenről, amit csak tudhatunk a kábel másik oldalán lakozó alkotóról...Menjünk vissza a kezdetekhez. Tehetséges gyerek voltál? Alkottál annak idején?
Igazából én olyan gyerek voltam, aki mindenben jó volt, de semmi sem érdekelte. Ez azt jelentette, hogy a rajzórákon általában összedobtam kb. 10 perc alatt a feladatot, aztán pénzért a többiekét is. :) (De ez titok…) Azon kívül viszont eszembe sem jutott volna rajzolni mielőtt megismertem az animéket. Igazából csak nem éreztem a rajzot kihívásnak.
Honnan jön ez az önbizalom? Mesélj még, ez érdekesen hangzik...
14 évesen elvégeztem egy rajzfilmrajzolói tanfolyamot, utána egyből fel is vettek volna munkához, csak a suli miatt nem tudtam menni (most meg más munkám van), amúgy meg rajzból sosem kaptam ötösnél rosszabb jegyet. ;)
Bárhogy is történt, mostanra már igazi fanartista vált belőled. Tanultad, vagy magad fejlesztetted a tudásodat?
Olyan mestereim voltak, mint Akira Toriyama, Masashi Kishimoto, Rumiko Takahashi vagy Maki Murakami. Tőlük mindtől tanultam valamit, ami segített a fejlődésben, habár olyan ember sosem volt az életemben, aki a kezemet fogja, amikor rajzoltam, vagy hogy kijavítsa a hibáimat.
Hogyan dolgozol? A hagyományos vagy az elektronikus alkotást kedveled? Milyen eszközöket használsz?
Igazából a digitális rajzolást jobban szeretem, mert valahogy jobban kézre áll, meg általában szebbek is a digitálisan elkészített műveim, bár lehet, hogy ezt csak én érzem így – és megint nevet. Tradicionális eszközökkel is dolgozom, sőt, a rajzolást ezekkel kezdtem el, és csak akkortájt tértem át a digitálisra, amikor a DeviantArton regisztráltam, ekkor kaptam meg a Wacom rajztáblámat, és még mindig ugyanazt használom, mint akkor. Bár a program fejlődött, Photoshop CS-sel kezdtem, most CS2-esem van. Ha tradicionális médiáról van szó, akkor Copic filceket használok.
Hogyan lettél az a művész, aki vagy most? Már az elején a rajongás vitt rá az alkotásra, vagy máshonnan kezdted?
Ami a legjobban hajtott, az a kíváncsiság volt, hogy én is tudok-e úgy rajzolni, mint azok az emberek, akik az animéket készítik. Nem volt túl egyszerű dolgom, mert a családom nem nézte túl jó szemmel az új hobbimat, de valahogy mégiscsak sikerült.
Folyton ezt halljuk az animékből, és lám: a kemény munka vezet valahova.
Azért még nem érzem magam az út végén.
Végülis majdhogynem átugrottam egy fontos kérdést:
Melyik anime volt az első, amiről rajzoltál?
Azt hiszem, hogy az első fanartjaim a Sailor Moon és Dragonball kategóriákból kerültek ki. Most már meg nem mutatnám azokat a képeket semmi pénzért… :)
Semmi pénzért?
Ehh… Elástam őket… Valahova… (Csak viccelek, megvannak, de tényleg, nem szívesen mutogatom.)
Mostanság mik ihletnek meg?
A mindenkori kedvenceim inspirálnak a fanartok elkészítésében.
Huh, folyton csak animékről kérdezek. Vannak más forrásaid is?
A zene sokat segít, és inkább az életből, mint az animékből merítek ötleteket, habár a szereplők az animékből vannak.
Ha már itt vagyunk, beszélhetünk egy kicsit a szerelemről. A világhálón hatalmas a felhajtás mostanában a fanok között a különböző párosítások ügyén. Mit gondolsz ezekről? Vannak kedvenceid?
Igen! :)
Micsoda szűkszavúság...
Hosszú lenne ecsetelni. A lényeg, hogy semmi bajom nincs a párosítások nagy részével.
Még tovább gázolva a témában, mit gondolsz a szexuálisan túlfűtött képekről?
Nem bánom, hogy vannak ilyenek is, ha nem lennének, ki kellene találni őket. Ebben az esetben lehet, hogy én lennék az első, aki kitalálja. Igazából ez is egyfajta kifejezőeszköze az érzelmeknek. Ha jó a kép, akkor nagyon elgondolkodtató is tud lenni egyben. De sajnos ez a stílus néha pengeélen táncol az ízlésesség és az ízléstelenség között, és néha átcsap ízléstelenbe, de inkább az ilyen képeket nem nézem meg, nem kommentálom.
Túljutva a forró témán, vannak saját karaktereid, sztorid, amiről alkotsz?
Persze. Most is épp azt halogatom.
(Ebben a témában mindenki visszafogja magát.)
A kreativitásnál járunk. Mit szólsz a neten fellelhető fanart-ellentáborról, akik azt hangoztatják, hogy a fanartokban nincs kreativitás és eredetiség?
Egyetértek, egy bizonyos szintig. Ha sok fanartot rajzolok egymás után, akkor úgy érzem, hogy kell valami eredetit rajzolnom, mert nem tudom hová tenni azt a rengeteg energiát, ami a kreativitásból fakad. Olyankor elviselhetetlen tudok lenni, bármelyik ismerősöm tudja bizonyítani...
Biztos vagyok benne, hogy nem egy kellemetlenség akad egy tehetséges ember számára, amire mások nem is gondolnának. A saját rajongóid nem okoztak még bosszúságot neked?Szerintem, ha nem adod ki a neved, életkorod és pontos címet, akkor elég jól el lehet kerülni a zaklatást. Hozzám már eléggé megszűrve jutnak el az ilyen dolgok, amúgy sem szoktak nagyon megkeresni az emberek, a ’RajzoldlenekemXYkaraktert’ kezdetű mondatot is ritkán hallom. Igazából nem is érzem magam híresnek emiatt, csak egy szokványos csajszinak, aki rajzol a szabadidejében.
Azt hiszem sokkal többet nem kell mondanom, Hasumi intellektusa és egyszerre élettel teli egészséges egója áramlik a szavaiból, még ha azok csak írottak is, emellett viszont meg van benne a józan tudat, ami szükséges ahhoz, hogy az ember ne szálljon el önmagától.
Érdekes beszélgetés volt, amit szivesen folytatnék még, habár igen valószínű, hogy nem sokáig maradnék az AnimeArt keretein belül, mivel valahogy érzem, Hasumiról még sok helyen hallhatnánk...
Hasumi a deviantART-on:
ANBUkakashi1.deviantart.com
Szólj hozzá!
Samurai Champloo - Obokuri Eeremui
2008.03.19. 15:00 :: Khaos
Tény, hogy a zene, a képi világ, sokkal kifejezőbb az anime átlagánál, továbbá a háttérül szolgáló történet is a sorozat egyik legsúlyosabb vonala, de a választás még így is kissé misztikusnak hat.
Sejtésem szerint a hangszerelésért felelős készítő ezúttal szabad kezet kapott, és kihasználta az alkalmat, hogy egy hagyományokat tisztelő előadót válasszon, akinek a zenéjébe a továbbiakban az egész készítőgárda nem mert belenyúlni, hozzá igazodott az animáció készítésével, és hogy nem is választottak rosszul, azt az bizonyítja, hogy az amvnek is beillő jelenetet sokak a sorozat tetőpontjának tartják. Én is.
1 komment
Címkék: samurai champloo
Jigokou Shoujo OST
2008.03.17. 15:00 :: public hikikomori
Nagyon igaz, hogy a japán animációban mennyire fontos szerepet játszik a zene. Ennek korai gyökerei vannak, szinte minden templomi szertartás alapvető kelléke volt valamilyen hangszer.
A Pokoli lány zenéjét Takahashi Yasumaru szerezte, a két sorozat kísérőzenéje összesen négy lemezen jelent meg. Elemekben valami laza elektropop és néhány klasszikusabb szólam kellemes keveréke, de nagyon sokféle stílust kever a szerző. Szinte mindegyik instrumentális, több közülük az epizódokon belüli visszatérő téma volt, mint a pokol illuziója, a menekülés, a pokol felé tartó evezés, és a többi stáció. Visszanézve utána egy-egy részt, észre lehet venni, hogy a hanganyag - főleg az első lemez - ezeket a stációkat járja végig a prológustól a pokolig.
Nem egy annyira kiemelkedő hanganyag, sokkal inkább a film kísérője. Annak viszont teljesen betölti a funkcióját, kiváló alaptémákat ad az egyes elemekhez és az epizódok visszatérő motivumaihoz.
Ajánlom a sorozat rajongóinak, és tanuláshoz, munkához aláfestő zenének. Annak tényleg hatékony, többször kipróbáltam.
Linkek:
en.wikipedia.org/wiki/Jigoku_Shoujo
daisukizutto.imeem.com/music/p7Bhswud/snow_sakasama_no_chou/
A Pokoli lány zenéjét Takahashi Yasumaru szerezte, a két sorozat kísérőzenéje összesen négy lemezen jelent meg. Elemekben valami laza elektropop és néhány klasszikusabb szólam kellemes keveréke, de nagyon sokféle stílust kever a szerző. Szinte mindegyik instrumentális, több közülük az epizódokon belüli visszatérő téma volt, mint a pokol illuziója, a menekülés, a pokol felé tartó evezés, és a többi stáció. Visszanézve utána egy-egy részt, észre lehet venni, hogy a hanganyag - főleg az első lemez - ezeket a stációkat járja végig a prológustól a pokolig.
Nem egy annyira kiemelkedő hanganyag, sokkal inkább a film kísérője. Annak viszont teljesen betölti a funkcióját, kiváló alaptémákat ad az egyes elemekhez és az epizódok visszatérő motivumaihoz.
Ajánlom a sorozat rajongóinak, és tanuláshoz, munkához aláfestő zenének. Annak tényleg hatékony, többször kipróbáltam.
Linkek:
en.wikipedia.org/wiki/Jigoku_Shoujo
Szólj hozzá!
Címkék: jigokou shoujo pokoli lány
2008 legjobbjai
2008.03.16. 15:00 :: Khaos
Az anime music videók világa a programok, és a lehetőségek fejlődésével egyre és egyre növekszik, a jobbak egyre jobbak lesznek, és lassan már nem is lehet tudni, hogy mihez kell több tehetség: elkészíteni a filmeket, vagy úgy zenére vágni és ütemezni, ahogy nagyritkán láthatunk néhány profi alkotást.
Ezúttal nem csak beszélek, hanem hoztam is pár videót, hogy lássátok mire gondolunk, amikor azok a szavak csúsznak ki a szánkon, hogy minőségi amv.
Nemrégiben szörfölés közben találtam rá egy igencsak jól működő oldalra, az animemusicvideos.org-ra,ahol úgy tűnik az amv-készítők krémje fellelhető, és a műveik között évente díjakkal döntik el, ki is alkotta a legmaradandóbbat. Minden kategóriában van közönség és úgymond szakmai díjazás is, tehát előfordulhat, hogy ugyanannak a kategóriának két győztese is van.
2008 számos díjazottja közül, a teljesség igénye nélkül válogattam pár nagy sikert aratott, és minél érdekesebb művet. A linkek mentés másként funkcióval azonnal letölthetőek.
Videó: Magic Pad
Készítő: Nostromo_vx
Animealap: válogatott
A pörgős trance ízű zene végig dominál a videón, miközben folytonosan, éles színvilágban, pillanatról pillanatra öszevágott, hihetetlenül vegyes anime-momentumok keltenek olyan hatást, mintha egy hipermodern klub virtuális szobáit látogatnánk végig.
A verseny legjobban teljesítő darabja volt öt díjjal. Egyöntetűen ez az amv használta legjobban a rendelkezésére álló animék garmadát, de a közönség szerint például ez az év videója is. Készítőjét a közönség az év szerkesztőjének nevezte ki.
Videó: daydream
Készítő: ZephyrStar
Animealap: Azumanga Daioh
A videóról már az sokat elmond, hogy melyik anime is adta az alapját. A készítő tökéletesen beleválasztott a zenébe, és saját animációjával olyan kavalkádot alkotott, hogy hirtelen újra éreztem azt a nyomást a fejemben, amitől annak idején töröltem az egész sorozatot egy rész után...
Három díj, közöttük az év videója és a legeredetibb videó cím a bíráktól, míg a készítő a bíráktól kapta meg az év szerkesztője címet. Szerintem ilyen teljesítményhez sárga papír is jár.
Videó: Our Innocence
Készítő: AtomX, Nessephanie
Animealap: Byousoku 5 Centimeter
Egyértelműen az év legerősebb hatású videója, a zeneválasztás egyszerűen tökéletes, a képek és jelenetek kompozíciója már-már művészi.
A videó a bírák szerint a legszentimentálisabb címet is kiérdemelte a mindkét oldalon elnyert romantikus videó címe mellé, míg AtomX, a szerkesztők legsegítőkészebbike volt a közönség szerint.
Videó: Time waits For No One
Készítő: AtomX
Animealap: The Girl Who Leapt Through Time
Egyszerű, és nem sok hozzáadott animációt tartalmazó videó, ami megintcsak megmutatja, hogyan lehet jó zenei alapra tökéletes vágással könnyfakasztó, szívdobbantó videót készíteni.
Az amv a legtökéletesebb karakterbemutatásért kapott a bíráktól díjat.
Videó: Don't Break
Készítő: Ileia
Animealap: Animatrix
A legjobban sikerült akcióvideó ebben az évben rendhagyó, progresszív zenével és sötét színvilággal, lassított felvételekkel operál, amivel egészen az utolsó pillanatig tudja feszíteni az idegeinket, és ott sem tesz mást, csak pajkosan búcsúzik.
Videó: d!gital me
Készítő: CrackTheSky
Animealap: Serial Experiments Lain, Byoukoshu 5 Centimeter
A zene éppenhogy megjelenő motívumai, a jól összepakolt kaotikusnak tűnő pillanatok, a rossz, besötétült tévé hatását keltő kép, és nem utolsó sorban az apró pillanatokra a képbe olvasztott emberi arcok összhatása teszi a videót annyira klasszikusan hátborzongatóvá, hogy nem is lehetett volna más a horror kategória élén.
Az oldalra érdemes regisztrálni, mert a videók nagy részét csak így tudjuk majd letölteni, de ha ilyen szórakozásra vgyunk mindenképpen megéri majd, hiszen több száz hasonló minőségű videót találhatunk az oldalon.
Ezúttal nem csak beszélek, hanem hoztam is pár videót, hogy lássátok mire gondolunk, amikor azok a szavak csúsznak ki a szánkon, hogy minőségi amv.
Nemrégiben szörfölés közben találtam rá egy igencsak jól működő oldalra, az animemusicvideos.org-ra,ahol úgy tűnik az amv-készítők krémje fellelhető, és a műveik között évente díjakkal döntik el, ki is alkotta a legmaradandóbbat. Minden kategóriában van közönség és úgymond szakmai díjazás is, tehát előfordulhat, hogy ugyanannak a kategóriának két győztese is van.
2008 számos díjazottja közül, a teljesség igénye nélkül válogattam pár nagy sikert aratott, és minél érdekesebb művet. A linkek mentés másként funkcióval azonnal letölthetőek.
Videó: Magic Pad
Készítő: Nostromo_vx
Animealap: válogatott
A pörgős trance ízű zene végig dominál a videón, miközben folytonosan, éles színvilágban, pillanatról pillanatra öszevágott, hihetetlenül vegyes anime-momentumok keltenek olyan hatást, mintha egy hipermodern klub virtuális szobáit látogatnánk végig.
A verseny legjobban teljesítő darabja volt öt díjjal. Egyöntetűen ez az amv használta legjobban a rendelkezésére álló animék garmadát, de a közönség szerint például ez az év videója is. Készítőjét a közönség az év szerkesztőjének nevezte ki.
Videó: daydream
Készítő: ZephyrStar
Animealap: Azumanga Daioh
A videóról már az sokat elmond, hogy melyik anime is adta az alapját. A készítő tökéletesen beleválasztott a zenébe, és saját animációjával olyan kavalkádot alkotott, hogy hirtelen újra éreztem azt a nyomást a fejemben, amitől annak idején töröltem az egész sorozatot egy rész után...
Három díj, közöttük az év videója és a legeredetibb videó cím a bíráktól, míg a készítő a bíráktól kapta meg az év szerkesztője címet. Szerintem ilyen teljesítményhez sárga papír is jár.
Videó: Our Innocence
Készítő: AtomX, Nessephanie
Animealap: Byousoku 5 Centimeter
Egyértelműen az év legerősebb hatású videója, a zeneválasztás egyszerűen tökéletes, a képek és jelenetek kompozíciója már-már művészi.
A videó a bírák szerint a legszentimentálisabb címet is kiérdemelte a mindkét oldalon elnyert romantikus videó címe mellé, míg AtomX, a szerkesztők legsegítőkészebbike volt a közönség szerint.
Videó: Time waits For No One
Készítő: AtomX
Animealap: The Girl Who Leapt Through Time
Egyszerű, és nem sok hozzáadott animációt tartalmazó videó, ami megintcsak megmutatja, hogyan lehet jó zenei alapra tökéletes vágással könnyfakasztó, szívdobbantó videót készíteni.
Az amv a legtökéletesebb karakterbemutatásért kapott a bíráktól díjat.
Videó: Don't Break
Készítő: Ileia
Animealap: Animatrix
A legjobban sikerült akcióvideó ebben az évben rendhagyó, progresszív zenével és sötét színvilággal, lassított felvételekkel operál, amivel egészen az utolsó pillanatig tudja feszíteni az idegeinket, és ott sem tesz mást, csak pajkosan búcsúzik.
Videó: d!gital me
Készítő: CrackTheSky
Animealap: Serial Experiments Lain, Byoukoshu 5 Centimeter
A zene éppenhogy megjelenő motívumai, a jól összepakolt kaotikusnak tűnő pillanatok, a rossz, besötétült tévé hatását keltő kép, és nem utolsó sorban az apró pillanatokra a képbe olvasztott emberi arcok összhatása teszi a videót annyira klasszikusan hátborzongatóvá, hogy nem is lehetett volna más a horror kategória élén.
Az oldalra érdemes regisztrálni, mert a videók nagy részét csak így tudjuk majd letölteni, de ha ilyen szórakozásra vgyunk mindenképpen megéri majd, hiszen több száz hasonló minőségű videót találhatunk az oldalon.
1 komment
Index videó
2008.03.13. 15:00 :: public hikikomori
Az index.hu stábja hozta a szokásos színvonalat, és összegyűjtött mindent, ami kicsit is nevetségessé teheti az eseményt, amin éppen ott jártak...
Kérdem én, minek az ilyeneknek kamera, és nyilvánosság?
Kérdem én, minek az ilyeneknek kamera, és nyilvánosság?
Megjegyzendő, hogy mindezek ellenére is láthatunk szép kosztümöket és normális arcokat (mint például az indexképen szereplő hölgyek, vagy a Yamato-Asuma cosplay-páros).
4 komment
Fanart az AnimeArton
2008.03.06. 15:00 :: Khaos
Sokan, főként akik tudják, hogy mit is jelent a fanart megjelölés, már nagyon jól értik mit várhatnak az oldaltól, mindenesetre nekem még vannak kétségeim afelől, hogy ez a népség a töbséget jelenti.
Éppen ezért, gondoltam nem árthat, ha leírom, hogy mit is jelent konkrétan a fanart kifejezés, és hogy mit is várhattok a továbbiakban az oldaltól.
A fanart, mint művészeti forma már régesrég létezik, és tulajdonképpen mindannyian készítettünk ilyeneket, mivel a fanart nem más, mint egy alkotás, amit egy már adott, mondhatni valamilyen médiában közölt történet, avagy annak szereplője, fontos eleme (stb) ihletett. Tehát amikor kiskorunkban lerajzoltuk Micimackót, már fanartot készítettünk, igaz ezek a próbálkozások még nem feltétlenül vezetnek ahhoz a kategóriához, amit itt szeretnénk megjeleníteni.
Az anime fanartok legtágasabb kategóriája, nem meglepő módon, a képek. Milliónyi ember készít naponta milliónyi különböző minőségű anime fanartot, és ezek igen nagy számban kerülnek fel az internetre.
Másik kategória az amv, azaz anime music video, ami igen-igen elterjedt, igaz mennyiségben koránt sem veszi fel a versenyt a képekkel. Az amv-k az informatika fejlődésének köszönhetően váltak a filmkészítői gárdák saját eszközéből a fanok kedvelt műfajává, lehetővé téve az infoguruk számára, hogy a hagyományos művészeten kívül is alkossanak mulaszthatatlant. Egy amv nem más, mint animékből összevágott képsorok-jelenetek, amiket aláfestő zene kísér végig a rövid videón.
Talán, és érthetően, a legkisebb kategória, a legnépszerűbbek közül az írás, idegen szóval fanfic (a fanfiction szó rövidítése). Szösszeneteket, novellákat és akár regényeket is találhatunk az interneten böngészve, amiket egy-egy sorozat ihletett, habár ezek minősége egészen az elolvasásig mindig megkérdőjelezhető.
Más műfajok már csak nagyon ritkán és nagyon nehezen fellelhetők, de mindenképpen említésre méltóak. Sokan nem említenék ide, de mivel mind a szerepjátszás, mind a koszümkészítés és maszkírozás is a művészetekhez tartoznak, számomra egyértelmű, hogy ezek keveredése, a sokak által cosplay-ként ismert kategória, amikor beöltözünk animeszereplőnek és játszunk, is művészetnek tekinthető.
Fontos Japán hagyománnyal bír a szobrászat is, avagy divatosabb, és lényegretörőbb nevén a figurakészítés.
A két legfontosabb linket teszem itt közzé, mert az egyéb kategóriákban irányadó oldalakról nem tudok. Sajnálatos módon az animekultúra ezen oldala egy szervezetlen terület, és a fontosabb oldalak is olyanok, mint a levegőbe hintett porszemek, mivel nem érintik az adott művészet nagy részét, csak annak kicsiny töredékét.
deviantart.com - Ez a legelterjedtebb és leghatalmasabb website, ahol fanartok tényleges millióit találhatjuk. Az oldal eredetileg minden művészeti formát és stílust támogat, de az animekultúra világméretű eluralkodása itt is mutatja magát, és a fanartok, nomeg az anime-manga stílusban készülő saját alkotások az oldal milliós látogatottsága mellett is állandóan a legsikeresebbek.
youtube.com - A világ legismertebb videomegosztója, amit szerintem senkinek sem kell bemutatnom. Nincs más dolgunk, mint a keresett anime címét, vagy éppen a szereplő nevét beírni, és megvárni amíg az oldal szorgosan kidobja nekünk a videókat.
Éppen ezért, gondoltam nem árthat, ha leírom, hogy mit is jelent konkrétan a fanart kifejezés, és hogy mit is várhattok a továbbiakban az oldaltól.
A fanart, mint művészeti forma már régesrég létezik, és tulajdonképpen mindannyian készítettünk ilyeneket, mivel a fanart nem más, mint egy alkotás, amit egy már adott, mondhatni valamilyen médiában közölt történet, avagy annak szereplője, fontos eleme (stb) ihletett. Tehát amikor kiskorunkban lerajzoltuk Micimackót, már fanartot készítettünk, igaz ezek a próbálkozások még nem feltétlenül vezetnek ahhoz a kategóriához, amit itt szeretnénk megjeleníteni.
Az anime fanartok legtágasabb kategóriája, nem meglepő módon, a képek. Milliónyi ember készít naponta milliónyi különböző minőségű anime fanartot, és ezek igen nagy számban kerülnek fel az internetre.
Másik kategória az amv, azaz anime music video, ami igen-igen elterjedt, igaz mennyiségben koránt sem veszi fel a versenyt a képekkel. Az amv-k az informatika fejlődésének köszönhetően váltak a filmkészítői gárdák saját eszközéből a fanok kedvelt műfajává, lehetővé téve az infoguruk számára, hogy a hagyományos művészeten kívül is alkossanak mulaszthatatlant. Egy amv nem más, mint animékből összevágott képsorok-jelenetek, amiket aláfestő zene kísér végig a rövid videón.
Talán, és érthetően, a legkisebb kategória, a legnépszerűbbek közül az írás, idegen szóval fanfic (a fanfiction szó rövidítése). Szösszeneteket, novellákat és akár regényeket is találhatunk az interneten böngészve, amiket egy-egy sorozat ihletett, habár ezek minősége egészen az elolvasásig mindig megkérdőjelezhető.
Más műfajok már csak nagyon ritkán és nagyon nehezen fellelhetők, de mindenképpen említésre méltóak. Sokan nem említenék ide, de mivel mind a szerepjátszás, mind a koszümkészítés és maszkírozás is a művészetekhez tartoznak, számomra egyértelmű, hogy ezek keveredése, a sokak által cosplay-ként ismert kategória, amikor beöltözünk animeszereplőnek és játszunk, is művészetnek tekinthető.
Fontos Japán hagyománnyal bír a szobrászat is, avagy divatosabb, és lényegretörőbb nevén a figurakészítés.
A két legfontosabb linket teszem itt közzé, mert az egyéb kategóriákban irányadó oldalakról nem tudok. Sajnálatos módon az animekultúra ezen oldala egy szervezetlen terület, és a fontosabb oldalak is olyanok, mint a levegőbe hintett porszemek, mivel nem érintik az adott művészet nagy részét, csak annak kicsiny töredékét.
deviantart.com - Ez a legelterjedtebb és leghatalmasabb website, ahol fanartok tényleges millióit találhatjuk. Az oldal eredetileg minden művészeti formát és stílust támogat, de az animekultúra világméretű eluralkodása itt is mutatja magát, és a fanartok, nomeg az anime-manga stílusban készülő saját alkotások az oldal milliós látogatottsága mellett is állandóan a legsikeresebbek.
youtube.com - A világ legismertebb videomegosztója, amit szerintem senkinek sem kell bemutatnom. Nincs más dolgunk, mint a keresett anime címét, vagy éppen a szereplő nevét beírni, és megvárni amíg az oldal szorgosan kidobja nekünk a videókat.
